A kora újkori nyugat-európai udvarokban a 16–17. századtól gyakran találunk olyan befolyásos zsidó családokat, amelyek komoly jelentőségre tettek szert az egyes államok gazdaságpolitikájának irányításában, összefoglalóan ezeket a családokat szokás udvari zsidóknak (Hofjuden) nevezni. Rendszeresen nyújtottak anyagi segítséget és tanácsokat mind katolikus, mind protestáns uralkodói, hercegi udvarokban, a német területektől Portugáliáig.
Udvari zsidónak lenni lehetőséget biztosított arra, hogy a nagyvárosokból a középkor végén száműzött családok visszatérjenek a valódi gazdasági, kereskedelmi központokba, azokra a településekre, ahonnan gyakran három-négyszáz évvel korábban száműzték felmenőiket. A viszonylag jó anyagi helyzetben lévő néhány tucat família, amely már a kora újkor első évtizedeiben is jól forgatta tőkéjét, a kereskedelem nagyobb központjaihoz közel egyre jobb gazdasági helyzetbe került, s hamarosan megkerülhetetlen tényezővé vált a pénzpiacon és más területeken.
A
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.