Bármely kor sokféle szemszögből vizsgálható. Magyarország két világháború közötti gazdasági fejlődésére nem indokolatlan visszatérnünk, hiszen a korszakról alkotott történelemkép korántsem egységes, egyáltalán nem „harag és részrehajlás nélküli” s gyakorta teljesen egyoldalú. A továbbiakban nem valamely társadalmi, politikai-gazdasági érdekcsoport szemszögéből, hanem a reálgazdasági folyamatok, gazdaságpolitikai sajátosságok, nemzetgazdasági teljesítmények oldaláról kívánom áttekinteni az időszakot. A gazdasági fejlődés és a gazdaságpolitikai karakter szempontjából a korszak két fő szakaszra tagolható: az 1929. évi világválság kirobbanása előtti években a szakadékból való kilábalás, konszolidáció, fellendülés szakaszára, majd a rákövetkező évtizedet jellemző válság és gazdaságirányítási modellváltás időszakára.
A Magyar királyság ((Horvátország nélkül) elvesztette területének kétharmadát, lakosságának kereken 60%-át, s az impériumváltások nyomán közel 400 ezer, a hűségesküt megtagadó és kitoloncolt magyar menekült, a trianoni államterület lakosságának 5%-a érkezett az elcsatolt területekről. Magyarország veszteségei az első világháború gazdaságot szétziláló hatása, a háború végét követő kaotikus viszonyok, a Tanácsköztársaság „kisajátításai" és a háromnegyed éves román
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
