A 17. században a pápaság egyszerre jelentett egy konkrét világi államot és egy, az egész földkerekség katolikusaira kiterjedő egyházkormányzatot. A török korban a három részre szabdalt Magyarország mindhárom országrésze fontos missziós területnek számított az itt élő protestánsok, ortodoxok és muszlimok miatt. A misszionáriusok beszámolói kitűnő forrást jelentenek arra vonatkozóan, hogy hogyan látták a soknemzetiségű Magyarországot az ideküldött olasz szerzetesek, és arra nézvést is, hogy hogyan összegezték ezeket a beszámolókat a missziókat irányító szentszéki központban, a Hitterjesztés Szent Kongregációjában, hogyan változott a bíborosok, az egyházi állam vezetőinek képe hazánkról. A szerzetesek a katolikus országokban a könyvkiadás, a prédikációk és az oktatás révén a közvélemény fontos formálói voltak. Most a 17. században Magyarországra küldött olasz ferences misszionáriusok jelentései alapján szeretném bemutatni azt, hogy hogyan látták és láttatták ők Magyarországot.
Az olasz misszionáriusok számára egy nagyon határozott határvonal húzódott az itáliaiak és az„ultramontánusok" között. Amellett az éles különbség mellett, amely szerintük a művelt és erényes Itáliát elválasztotta a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
