Abban, hogy a keleti országrész elszakadása az oszmánok erőszakos beavatkozásának következménye volt, egyetért a hazai történettudomány. Időről időre felmerült azonban az a kérdés, hogy milyen, a középkori tartományi létből fakadó belső előzményei voltak Erdély 16. századi különválásának, s ezek hozzásegítették-e a tartományt a különálló állammá váláshoz vagy sem. Azaz élesebben fogalmazva: vajon Erdély önálló állammá válása tényleg „szultán Szulimán találmánya” volt-e, vagy a tartomány fejlődése egyébként is abba az irányba haladt, s az Oszmán Birodalom beavatkozása nélkül is kivált volna a Magyar Királyságból?
Az Oszmán Birodalom kormányzatának álláspontja szerint Erdély a szultán akaratából jött létre és mindig is a szultán – azaz a birodalom – tulajdona marad. Borsos Tamás portai követ jelentéséből ismerjük az alábbi portai állásfoglalást, melyet Eszad efendi képviselt a Bethlennel kapcsolatos konstantinápolyi megbeszélések egyikén 1619. január 19-én:
„Mert Bethlen Gábor, ha Isten adja, légyen magyarországi koronás király bátor, de Erdélyt mü Magyarországhoz soha nem engedjük, hogy bírja, mert Erdély szultán Szulimán találmánya s sajátja az hatalmas császárnak. Mi olyan tökéletesen nem bízhatunk ezután is Magyarországhoz, mint Erdélyhez, s nem hadjuk mi másnak az miénket.”
Késő középkori rendi szövetségek Szapolyai I. János magyar királyi függőpecsétje, 1532. János király vörös viaszba nyomott, címerkoszorús nagy felségi pecsétje a korábbi magyarPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
