rubicon

Sztálin tábornokai

Szakértelem vagy lojalitás?
15 perc olvasás

Hadsereg és politika viszonya a sztálini éra legizgalmasabb kérdései közé tartozik. A Kreml ura a hadseregben nem csak olyan eszközt látott, amely alkalmas a „kapitalista országok dolgozóinak felszabadítására”, de amely egyúttal állandó kihívást jelent számára.

A bolsevikok saját forradalmuk előképének a francia forradalmat tekintették; magukat a jakobinusok szerepében látták. Elméleti és gyakorlati kérdésként is foglalkoztatta őket, hogy az ő forradalmuk is túllendül-e a tetőponton, lesz-e brumaire 18-a szovjet kiadásban, lesz-e vörös Bonaparte, aki a fegyverek erejére támaszkodva, a politikai vezetés akaratával szemben szab majd irányt az eseményeknek. 

A lappangó feszültség 1937-ben robbanáshoz vezetett, a represszió áldozatai az akkori parancsnoki állomány legismertebb képviselői közül kerültek ki. Az okokról és következményekről azóta is vitatkozik a történettudomány.

A Vö­rös Had­se­reg tisz­ti­ka­rá­nak „le­fe­je­zé­se” a kö­zel­gő nagy há­bo­rú kü­szö­bén már a kor­tár­sa­kat is meg­döb­ben­tet­te, az utó­kor pe­dig ér­tet­le­nül áll az ak­ko­ri tör­té­né­sek előtt. Van­nak, akik emiatt Sztá­lin ép­el­mé­jű­sé­gét is haj­la­mo­sak meg­kér­dő­je­lez­ni. A je­len­ség azon­ban több szem­pont­ból sem szá­mít rend­kí­vü­li­nek. Egy­részt a vizs­gált idő­szak­ban a szov­jet ál­la­mi és párt­ap­pa­rá­tus va­la­mennyi szint­jét érin­tik a rep­ressziók. A

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta