A dualizmus kori Magyarország gazdasági növekedése a régiók, városok és vonzáskörzeteik fejlődését egyaránt felgyorsította. Az 1920 utáni trianoni határok e térségeket szétszakították, feldarabolták és átalakították, s ennek következményeként strukturális és fejlettségi aránytalanságok alakultak ki – a határok mindkét oldalán. Magyarországon a regionális anomáliák máig ható problémát okoznak, különösen a határok mentén kialakult depressziós térségekben.
Magyarország településhálózata sok évszázados fejlődés folyamán a 20. század elejére különösen a városiasodás felerősödése következtében jelentősen átalakult. A folyamatot a kiegyezést követő megkésett ipari forradalom, illetve a rohamos kapitalizálódás felgyorsította, ennek következtében megváltozott az ország gazdasági térszerkezete, s ez átrendezte a teljes városhálózatot is. Az urbanizálódás kibontakozásának leglátványosabb jellemzője a főváros páratlanul gyors növekedése volt. A különbségeket jól jelzi, hogy a második legnagyobb város (Szeged) népességszáma a századfordulón a 100 ezret sem érte el, s a többi regionális központnak tekinthető város növekedése és gazdasági dinamizmusa is messze elmaradt a fővárosétól.
A városhierarchiaA századforduló városhálózatának, illetve a szűkebb értelemben vett városhierarchiának és a városi funkciók mennyiségi jellemzőinek hazai kutatásában kiemelkedő szerepet játszott a hetvenes évektől kezdve Beluszky Pál, aki Walther Christaller városhierarchia-elméletét
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
