Az 1825-ben megnyitott pozsonyi országgyűlésre gondolva azonnal eszünkbe jut Széchenyinek a hazai tudóstársaság, azaz a Magyar Tudományos Akadémia alapítására tett nagylelkű felajánlása. Azt azonban kevesen tudják, hogy a gróf ugyanekkor politikai klub alapítására és lóverseny szervezésére is vállalkozott. Ma már elcsodálkozunk azon, hogyan kerülhetett egymás mellé a legtekintélyesebb tudósokat, írókat és költőket tömörítő társaság, illetve a kaszinó és a lóversenyzés ügye. Széchenyi terveiben mindezek a dolgok jól megfértek egymással – mert egyazon cél irányába mutattak.
Széchenyi István reformelképzeléseiben az akadémia, a kaszinó és a lóversenyzés egyaránt eszköznek, Magyarország kulturális és gazdasági felemelkedése eszközének számított. 1825. november 3-án az alsótábla kerületi ülésén, amelyet a pozsonyi Hosszú utcában lévő megyeházán tartottak, Széchenyi egyévi jövedelmét (mintegy hatvanezer forint évente esedékes kamatait)
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta