A magyar békeszerződés volt az első világháborút lezáró Párizs környéki békerendszer utolsó előtti darabja, amelyet 100 évvel ezelőtt a versailles-i kastély kertjében lévő Nagy Trianon-palotában írtak alá.
Megértéséhez és értelmezéséhez vissza kell lépnünk a világháború végéhez. Az Osztrák–Magyar Monarchia és benne a Magyar Királyság felosztásához vezető eseménysor részben az antanthatalmak stratégiai megfontolásaiból, részben a nemzetközi politika háború alatti alakulásából, illetve a soknemzetiségű birodalom kisebbségeinek elszakadási törekvéseiből állt össze.
A Monarchiával ellenséges nyugati nagyhatalmak a háború kezdetén nem rendelkeztek kiforrott koncepcióval Közép-Európa háború utáni sorsát illetően. I. Ferenc József halála (1916. november 21.) után fokozatos fordulat következett be az antant politikájában. Egyrészt az új uralkodó, IV. Károly óvatos különbéke-kísérletei (pl. az úgynevezett Sixtus-affér) 1917 folyamán, de különösen ezek nyilvánosságra kerülése a Habsburgok birodalmát alárendelt szerepbe kényszerítettek Németországgal szemben.
Drótkerítés a csehszlovák határon. Az Érdekes Újság egyik címlapja, 1920Az ennek következtében 1918 májusában aláírt spái egyezmény Németország és Ausztria–Magyarország között olyan szoros katonai és
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
