rubicon

Szabad királyi városok

A polgári önkormányzat kezdetei Magyarországon
16 perc olvasás

A szabad királyi városok kiemelkedtek a rendi jogokkal behatárolt mezővárosok vagy falvak közül, lakosaik pedig jelentős gazdasági, rendi-jogi és társadalmi előnyöket élvezhettek a többi országlakossal szemben. Jelentős belső igazgatási önállósággal rendelkeztek, amit a 17. század végéig az állam szinte alig próbált befolyásolni. A középkorban a városokat sokféleképpen nevezték. Az oppidum szót kezdték el használni a nem erődített, de bizonyos városi jogokkal rendelkező városias települések, az ún. mezővárosok esetében. A civitas névvel a jogilag városnak tekinthető településeket – köztük a speciális termelést folytató alsó-magyarországi bányavárosokat – jelölték. Elsősorban azok a települések tartoztak ebbe a körbe, amelyek kőfallal rendelkeztek és közvetlenül, azaz nem egy várnagyon vagy más földesúron keresztül voltak a királynak alárendelve. E települések közül kerültek ki a jogi értelemben vett szabad királyi városok, amelyek különleges kiváltságokat kaptak.

„Annyi dicsőség és tisztesség származik minden sopronira abból, hogy szabad városban látta meg a napvilágot, és hogy a királyi korona védelme alatt él, hogy csakis a hitvány ember nem tartja ezt

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.