Sortüzek – 1956

A forradalom időszakában, majd azt követően végrehajtott megtorló intézkedések az 1956. október 23-át megelőző időszakban alkalmazott erőszak egyenes folytatását képezik. Az elrettentés, a visszatartás és a megtorlás – 1956-ot megelőzően tapasztalt módszerei – fedezhetőek fel az október 23-án és azt követően hozott politikai döntésekben, és az ezek végrehajtását célzó intézkedésekben is. Ennek fő formái a védtelen, fegyvertelen lakosság ellen irányuló megtorló sortüzek, a lefegyverzett felkelők, polgári lakosok elfogása, helyszínen történő kivégzése, a céltalan, kellő előkészítés nélkül végrehajtott pusztító erejű támadások voltak.

„Ha kell lövetni fogunk!” 1956. október 23-án az események gyorsan követték egymást. A párt és a kormány vezetői a tűzzel játszottak, amikor a belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. Marosán György és Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága ülésén nyíltan kimondták: „Ha kell lövetni fogunk!”

Debrecenben a rendőrség és a megyei államvédelmi szervek október 23-án délután – ezen a napon első alkalommal – nyitottak tűzet a tüntető tömegre, melynek következtében a tüntetők közül ketten, más források szerint hárman az életüket vesztették és sokan megsebesültek.

Budapesten, a Rádió épületénél a Belső karhatalom őrségi és karhatalmi állományából kirendelt erők – Fejér József államvédelmi őrnagy utasítására – 19 óra 45 perckor leadták az első riasztólövéseket a tömeg felé, amely lövéseknek halálos áldozatai is voltak. A fegyvertelen tömeg a tizenhat pont beolvasását követelte, miközben a karhatalmisták megnyitották a célzott tüzet, amelynek következtében nemcsak a tömegben, hanem az őrség megerősítésére kirendelt rendőrök és katonák között is számos sebesülés és – a kutatások jelenlegi állása szerint legalább 27 – haláleset történt.

Budapesten a Rádió épületénél eldördülő, halálos áldozatokkal is járó sortűz hatása alól felocsúdó tömeg elindult fegyvert szerezni, hogy erővel szerezzen érvényt követeléseinek, és védekezni tudjon az erőszakot alkalmazó hatalom ellen.

Az október 23-án – Debrecenben és Budapesten – történtek, ezzel egyidőben a szovjet csapatok bevetése egyértelműen mutatják: a hatalom az erőszak korlátlan alkalmazása mellett döntött.

A Debrecenben történtekről a Rádió környékén gyülekező tüntetők – az idő rövidsége miatt – nem tudtak, illetve nem is tudhattak. Ezzel ellentétben a politikai vezetők nemcsak Budapesten,