Ruszt is olyan település, mely az egykori magyar szabad királyi városok közé tartozik, s melyet Magyarország az első világháborút követően elvesztett. A város elsősorban bortermelése miatt volt évszázadokon keresztül híres, turizmusa ma is leginkább ezen alapszik. A történelmi belváros 2001 óta az UNESCO Világörökség része.
A település Károly Róbert ajándékozási oklevelében 1317-ben szerepel először, mint „Ceel”, vagyis Szil, Szilfa, ami németül Rüster. Innen származik a német (Rust), illetve ma is használatos magyar neve (Ruszt). Ebben az oklevélben az uralkodó Rusztot a Hédervári családnak ajándékozta. A német Rust elnevezés egy 1393-as oklevélben bukkant fel először. Héderváry Jakab engedélyezte vejének, gróf Bazini Miklósnak, hogy a pozsonyi polgároknak elzálogosított ruszti birtokát kiváltsa.
A szabad királyi városRuszt 1470 körül lett mezőváros, majd Mátyás király háborúit követően, 1512-ben kapta meg a jogot arra, hogy fallal, árkokkal és egyéb védelmi berendezésekkel lássák el. Ebben az időszakban az óvári uradalomhoz tartozó Ruszt ura a Bazini család volt. A nagyarányú védelmi építkezések jelentős gazdasági fellendülést feltételeztek, melynek alapját a borkereskedelem adta. Ennek jelentőségére bizonyíték, hogy Mátyás király a soproni adószedőt figyelmeztette a ruszti borkereskedelmi jogok betartására.
A Bazini család kihalása (1521) után az óvári uradalommal
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
