A rögtönbíráskodás olyan büntetőeljárási forma, melynek során a büntetőjogi felelősségre vonás garanciális elemei nem érvényesülnek. Célja a bűncselekmények elharapózásának gyors és hatékony megakadályozása a rend helyreállítása érdekében.
A statárium során a rögtönbíráskodás alá vont deliktumok – rendszerint tetten ért – elkövetőit azonnal bíróság elé állítják, és döntenek arról, hogy a vád tárgyává tett cselekményt elkövették-e. Ha igen, az elrettentés érdekében általában halálra kell, hogy ítéljék és rövid időn belül nyilvánosan ki is végzik őket.
Magyarországon a statárium szokásjogi alapon alakult ki; a 19. században azonban a köztörvényes, a 20. században pedig mind a köztörvényes, mind a politikai jellegű bűncselekmények elkövetőivel szembeni statáriális eljárásokat már törvényi felhatalmazás alapján folytatták le.
Bár a rendkívüli bíráskodás egyik – statáriumon kívüli – formáját jelentő népbíráskodás egészen a múlt század ’60-as éveinek elejéig tartott, a rögtönbíráskodás lehetősége Magyarországon 1957-ben véget ért.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
