A magyarországi rendiség politikai, katonai és gazdasági szerepe a Rákóczi szabadságharc kompromisszumos befejezését követő három nemzedéknyi, békés korszakban lényegesen átalakult. Az ősi előjogokat, a teljes jogképességet továbbra is kizárólag a társadalom szűk kisebbségét kitevő fő- és köznemesség élvezte - a túlnyomó többséget alkotó, jogfosztott "nyomorult adózó nép" ellenben ki volt rekesztve a földtulajdon és a közhatalom élvezetéből.
A társadalom e dichotómiájának "ideológiai alapját" változatlanul Werbőczy Hármaskönyve fogalmazta meg, amikor szembeállította egymással a katonai érdemeiért és a király hűséges szolgálataiért "egy és ugyanazon szabadságot" élvező nemeseket, illetve az ősök bűneiért "teljes és örök szolgaságra" ítélt parasztságot.
A felvilágosulás filozófiája a tudás, az értelem nevében természetellenesnek minősítette az emberek ilyen megkülönböztetését. Ez az eszme azonban a Habsburg birodalomban elsődlegesen az uralkodók hatalmának növelése, a felvilágosult abszolutizmus számára jelentett erkölcsi alapot. A szegény népet tanulatlanságából, vagyontalanságából előbb fel kell emelni, ami a teljhatalmú uralkodó és az őt hűségesen szolgáló papság, katonaság, hivatalnoksereg feladata, majd ez után kaphatnak jogokat is az alattvalók.
A merkantilista majd fiziokrata elveket valló reformerek a jobban
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
