rubicon

Rang és a hatalom a 18. században

14 perc olvasás
Szerző: Pálmány Béla A magyarországi rendiség politikai, katonai és gazdasági szerepe a Rákóczi szabadságharc kompromisszumos befejezését követő három nemzedéknyi, békés korszakban lényegesen átalakult. Az ősi előjogokat, a teljes jogképességet továbbra is kizárólag a társadalom szűk kisebbségét kitevő fő- és köznemesség élvezte - a túlnyomó többséget alkotó, jogfosztott "nyomorult adózó nép"…

A magyarországi rendiség politikai, katonai és gazdasági szerepe a Rákóczi szabadságharc kompromisszumos befejezését követő három nemzedéknyi, békés korszakban lényegesen átalakult. Az ősi előjogokat, a teljes jogképességet továbbra is kizárólag a társadalom szűk kisebbségét kitevő fő- és köznemesség élvezte - a túlnyomó többséget alkotó, jogfosztott "nyomorult adózó nép" ellenben ki volt rekesztve a földtulajdon és a közhatalom élvezetéből.

A társadalom e dichotómiájának "ideológiai alapját" változatlanul Werbőczy Hármaskönyve fogalmazta meg, amikor szembeállította egymással a katonai érdemeiért és a király hűséges szolgálataiért "egy és ugyanazon szabadságot" élvező nemeseket, illetve az ősök bűneiért "teljes és örök szolgaságra" ítélt parasztságot.

A felvilágosulás filozófiája a tudás, az értelem nevében természetellenesnek minősítette az emberek ilyen megkülönböztetését. Ez az eszme azonban a Habsburg birodalomban elsődlegesen az uralkodók hatalmának növelése, a felvilágosult abszolutizmus számára jelentett erkölcsi alapot. A szegény népet tanulatlanságából, vagyontalanságából előbb fel kell emelni, ami a teljhatalmú uralkodó és az őt hűségesen szolgáló papság, katonaság, hivatalnoksereg feladata, majd ez után kaphatnak jogokat is az alattvalók.

A merkantilista majd fiziokrata elveket valló reformerek a jobban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.