Az 1917 őszén hatalomra jutó bolsevikok a polgárháború küzdelmeivel párhuzamosan teljesen új intézményrendszert építettek ki. A régi rendszer hatalmi struktúrái szétestek, nem működtek, ami megmaradt, azt ők maguk verték szét tudatosan, és hoztak létre helyettük újakat a törvényhozás, államigazgatás, helyi és országos közigazgatás szintjein. Mivel az ebből az intézményrendszerből kinövő sztálini modell képezte a későbbiekben valamennyi, a „szocializmus útjára” kényszerített ország politikai berendezkedésének alapját, genezisének vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat.
A bolsevikokat és a párt vezérkarát, Lenint is beleértve, egyszerre jellemezte forradalmi messianizmus és nagyfokú erkölcsi relativizmus, erőteljes ideológiai elkötelezettség, doktriner gondolkodás és állandó improvizálás. Elsődlegesen világrendszerben gondolkodtak, a világforradalom győzelmében reménykedtek, a rendelkezésükre álló eszközökkel azt igyekeztek elősegíteni, ugyanakkor a hatalmat egy adott országban szerezték és tartották meg, mindenekelőtt az államot eluraló, általuk is teremtett káosszal kellett kezdeniük valamit. Diktatúrájukat, hatalmi gépezetüket polgárháborús körülmények között, rendkívüli intézkedések egész sora segítségével építették ki. Kérdés volt azonban, hogy ez a hatalom miként konszolidálódik.
Forradalom és a diktatúraA
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
