[…] Ahhoz, hogy megérthessük Peking magatartását a magyar válsággal kapcsolatban, fontos tisztáznunk Mao Ce-tung hozzáállását Hruscsov desztalinizációs programjához, valamint azt, hogy milyen körülmények között alakította ki álláspontját. A Szovjet Kommunista Párt 1956 februárjában megrendezett XX. kongresszusán Hruscsov zárt ajtók mögött tartott beszédében bírálta Sztálint és a köréje épült személyi kultuszt. Pekingben a beszéd teljes szövege csak március 10-én vált ismertté, amikor a The New York Times nyilvánosságra hozta. Mao és társai a Kínai Kommunista Párt vezetésében érthető módon mélyen megsértődtek azon, ahogy szovjet elvtársaik ezt az ügyet kezelték.
Válasz a desztalinizációraMárcius közepe és április eleje között Mao Ce-tung több KKP központi titkársági értekezletet hívott össze Hruscsov beszédének megvitatására. Az első ilyen értekezleten, amely március 17-én este ült össze, Mao kijelentette: Hruscsov beszéde nemcsak „feltárta a problémákat”, de „zavart is keltett”. Mao és kínai elvtársai azután ennek szellemében vitatták meg a Hruscsov beszédében rejlő üzenetet. Egyetértettek abban, hogy Sztálin hibáinak bírálatával Hruscsov megtörte a Sztálin és a Szovjetunió igazába vetett hitet. […] De a kínai
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
