rubicon

Oroszország

Állam és nemzeti identitás
5 perc olvasás

1985 és 1989 kö­zött két nagy vi­ta­té­ma: az ál­lam sze­re­pe és a tör­té­nel­mi múlt ér­té­ke­lé­se al­kot­ta a gor­ba­cso­vi re­form két fő ele­mét. A tör­té­ne­lem de­zi­de­o­lo­gi­zá­lá­sá­val Gor­ba­csov egy­részt meg akar­ta nö­vel­ni az ál­lam je­len­tő­sé­gét a Szov­jetunió­ban, más­részt be akar­ta il­lesz­te­ni azt a „nor­má­lis” ál­la­mok kö­zé. Hi­szen Gor­ba­csov összes tö­rek­vé­sé­nek kö­zép­pont­já­ban az állt, hogy vissza­ve­zes­se or­szá­gát Eu­ró­pá­ba, még ha ez a vissza­té­rés nem is egé­szen men­tes az előíté­le­tek­től. Ám ah­hoz, hogy or­szá­gát Eu­ró­pá­ba tud­ja in­teg­rál­ni, elő­ször is a nyu­ga­ti tár­sa­dal­mak nor­mái­hoz kel­lett azt iga­zí­ta­nia, el­ső he­lyen meg­sza­ba­dít­va párt­ál­la­mi stá­tu­sá­tól. A bel­po­li­ti­ka te­rén ez a pro­jekt csak a jog­ál­lam hely­reál­lí­tá­sá­val va­ló­sul­ha­tott meg, amely­nek ré­sze a kom­mu­nis­ta párt po­li­ti­kai sú­lyá­nak csök­ken­té­se; a kül­po­li­ti­ka te­rén nor­ma­li­zál­nia kel­lett kap­cso­la­tait a szom­szé­dos or­szá­gok­kal, fel kel­lett ad­nia „a nem­zet­kö­zi kom­mu­nis­ta rend­szer köz­pont­ja” po­zí­ció­ját és ez­zel együtt a „brezs­nye­vi dokt­rí­nát”.

A Köz­pon­ti Bi­zott­ság 1987. ok­tó­ber 21-ei plé­nu­mát kö­ve­tően a szov­je­tek tör­té­nel­mük re­ví­zió­já­ba kezd­tek, és lét­re­hoz­tak egy bi­zott­sá­got a tör­té­ne­lem „fe­hér folt­jai­nak” vizs­gá­la­tá­ra. Ez a bi­zott­ság a sztá­li­ni tisz­to­ga­tá­sok ál­do­za­tai­nak re­ha­bi­li­tá­lá­sán kí­vül tár­gya­lá­so­kat kez­dett Len­gyelor­szág­gal an­nak ér­de­ké­ben, hogy megold­ja a két or­szág kö­zöt­ti vi­tás kér­dé­se­ket, ne­ve­ze­te­sen az 1939-es né­met–szov­jet pak­tum ér­tel­me­zé­sét és kö­vet­kez­mé­nyeit. A Szov­jetunió, elis­mer­vén egy­részt a pak­tum tit­kos zá­ra­dé­kának lé­tét, más­részt annak il­le­gi­tim jel­le­gét, két­ség­kí­vül hoz­záiga­zo­dott a tör­té­ne­lem­hez, ám ez a várt­nál je­len­tő­sebb bel­po­li­ti­kai kö­vet­kez­mé­nyek­kel járt, s vé­gül is Jel­cin arat­ta le gyü­möl­cseit. Va­ló­já­ban ez az elis­me­rés csak Len­gyelor­szág irá­nyá­ban tör­tént meg, a tit­kos klau­zu­la töb­bi ál­do­za­ta fe­lé, el­ső­sor­ban a bal­ti köz­tár­sa­sá­gok fe­lé nem tet­ték meg ezt a lé­pést.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta