Neuilly és Trianon

Nemeskéri-Kiss Sán­dor 1920. ja­nuár 7-től két hó­na­pon át tar­tóz­ko­dott Neuillyben tit­ká­ri beosz­tás­ban. Felada­ta el­ső­sor­ban an­gol és fran­cia for­dí­tá­sok ké­szí­té­se volt, ezen­kí­vül a me­ző­gaz­da­sá­gi ügyek­kel fog­lal­ko­zó Somssich Lász­ló mel­lett tit­ká­ri teen­dő­ket lá­tott el. Ő volt a de­le­gá­ció egyik „hangulatfelelőse” is, aki jó ke­dé­lyé­vel, anek­do­tái­val és al­kal­mi ver­sei­vel gya­kor­ta szó­ra­koz­tat­ta kol­lé­gáit.

Visszaem­lé­ke­zé­sei­nek ide vá­lo­ga­tott két rész­le­té­ben ép­pen ezek­ről a de­rű­sebb pil­la­na­tok­ról ír, mi­köz­ben ki­tér a ma­gyar de­le­gá­ciót öve­ző bi­zal­mat­lan­ság és el­len­sé­ges­ség meg­nyil­vá­nu­lá­sai­ra, va­la­mint azok­ra a kí­sér­le­tek­re, ame­lyek so­rán a ma­gyar kül­döt­tek meg­pró­bál­tak – ti­tok­ban – kap­cso­lat­ba lép­ni be­fo­lyá­sos kül­föl­di sze­mé­lyi­sé­gek­kel.

Nemeskéri-Kiss visszaem­lé­ke­zé­sei az ese­mé­nyek után két év­ti­zed­del íród­tak, ezért jó néhány pontalanságot is tar­tal­maz­nak. E ré­sze­ket az egy­sze­rű­ség ked­véért ki­hagy­tuk vagy hely­reiga­zí­tot­tuk.