Népvándorlás kori aranyak

Fél év­szá­za­dot meg­ha­la­dó ása­tá­si ta­pasz­ta­la­taim so­rán so­ha­sem for­dult elő, hogy a hely­be­li lá­to­ga­tók va­la­me­lyi­ke meg ne kér­dez­te vol­na: Az­tán va­la­mi ér­té­köt ta­lál­tak-e már? Nos, az érték ki­fe­je­zés alatt min­dig ara­nyat vagy más ne­mes­fé­met ér­tet­tek. Az alább be­mu­ta­tan­dó négy, gaz­dag arany­le­let össze­sen mint­egy húsz­­­ki­ló­nyi ne­mes­fé­met tar­tal­ma­zott. Úgy vé­lem, for­rás­ér­té­kük messze meg­ha­lad­ja a nem cse­kély ipar­mű­vé­sze­ti vagy ne­mes­fém ér­té­ket. Gya­kor­la­ti­lag nincs áruk, hi­szen egye­­dül­ál­lók, pó­tol­ha­tat­la­nok. Gon­do­lat­ban az ol­va­só is ré­sze­se le­het az ása­tás­nak, a kincs­ta­lá­lás örö­mé­nek. Ki-ki el­dönt­he­ti, mi­lyen „ér­té­köt” őr­zött a föld más­­­fél­ ezer éven át.