rubicon

Nem törnek át!

A verduni csata francia szemmel
13 perc olvasás

Lehet-e verduni csatáról beszélni? A 20. század előtt a leghíresebb csatáknak pontos céljuk volt, s a legtöbb egyetlen nap alatt véget is ért. Az első világháború azonban a csatákról alkotott fogalmainkat is megváltoztatta. A „verduni csata” néven emlegetett hadművelet-sorozat 1916. február 21-től december 18-ig tartott. Ezután csatának neveztek heteken vagy hónapokon át zajló összecsapásokat is, amelyek eredeti céljai módosulhattak vagy teljesen meg is változhattak. 

Verdun neve már az első világháború előtt is dicsőséges emlékeket idézett fel a franciák számára. A legendák szerint Nagy Károly császár itt választotta szimbólumának a kétfejű sast. Ha ez nem is igazolható, annyi biztos, hogy 843-ban itt osztották három részre a császár birodalmát. E verduni szerződést nevezik az első európai békeszerződésnek és némi túlzással Franciaország születési bizonyítványának. A Habsburg–Valois-háborúk utolsó felvonásában a Lotaringiában hódító II. Henrik francia király Metz-cel és Toullal együtt Verdun püspökségét is elfoglalta, az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés pedig kimondta, hogy Calais-val együtt a három püspökség is francia kézen marad.

Franciaország szíve?

A németek mind a nagy francia forradalom (1792), mind a francia–porosz háború idején (1870) elfoglalták Verdunt, majd ez volt az utolsó francia város, amelyet a békekötés után kiürítettek

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.