Lehet-e verduni csatáról beszélni? A 20. század előtt a leghíresebb csatáknak pontos céljuk volt, s a legtöbb egyetlen nap alatt véget is ért. Az első világháború azonban a csatákról alkotott fogalmainkat is megváltoztatta. A „verduni csata” néven emlegetett hadművelet-sorozat 1916. február 21-től december 18-ig tartott. Ezután csatának neveztek heteken vagy hónapokon át zajló összecsapásokat is, amelyek eredeti céljai módosulhattak vagy teljesen meg is változhattak.
Verdun neve már az első világháború előtt is dicsőséges emlékeket idézett fel a franciák számára. A legendák szerint Nagy Károly császár itt választotta szimbólumának a kétfejű sast. Ha ez nem is igazolható, annyi biztos, hogy 843-ban itt osztották három részre a császár birodalmát. E verduni szerződést nevezik az első európai békeszerződésnek és némi túlzással Franciaország születési bizonyítványának. A Habsburg–Valois-háborúk utolsó felvonásában a Lotaringiában hódító II. Henrik francia király Metz-cel és Toullal együtt Verdun püspökségét is elfoglalta, az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés pedig kimondta, hogy Calais-val együtt a három püspökség is francia kézen marad.
Franciaország szíve?A németek mind a nagy francia forradalom (1792), mind a francia–porosz háború idején (1870) elfoglalták Verdunt, majd ez volt az utolsó francia város, amelyet a békekötés után kiürítettek
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
