Mozaikok az oroszországi zsidóság történetéből I.

Oroszor­szág­ban Nagy Pé­ter ko­rá­ban még csak né­hány ki­ke­resz­tel­ke­dett zsi­dó élt, akik kü­lön ural­ko­dói en­ge­déllyel tar­tóz­kod­tak a bi­ro­da­lom­ban. A Len­gyelor­szág fe­lől Be­lo­russziá­ba be­szi­vár­gó ke­res­ke­dő­ket idő­ről idő­re kiűz­ték. Pé­ter ha­lá­la után I. Er­zsé­bet még ural­ko­dá­sa kez­de­tén, 1742-ben el­ren­del­te a zsi­dók el­tá­vo­lí­tá­sát Oroszor­szág­ból. 1762-ben ké­rel­mez­ték vissza­te­le­pü­lé­sük en­ge­dé­lye­zé­sét, de ek­kor még nem jár­tak si­ker­rel. 1764-ben II. (Nagy) Ka­ta­lin jó­vá­hagy­ta a Dnye­pe­ren tú­li Újo­ro­szor­szág­ban (No­vo­rosszi­ja) tör­té­nő be­jegy­zé­sü­ket, ami azt ered­mé­nyez­te, hogy Be­lo­russziá­ban tö­me­ge­sen meg­je­len­tek a zsi­dó ke­res­ke­dők, sőt né­há­nyan en­ge­dély nél­kül be­te­le­pül­tek Szent­pé­ter­vár­ra is, ahol hall­ga­tó­la­go­san meg­tűr­ték őket.

A zsi­dók tö­me­ges be­ke­rü­lé­sé­re a bi­ro­da­lom­ba Len­gyelor­szág felosz­tá­sai után ke­rült sor. 1772-ben a mai Be­lo­russzia te­rü­le­tei vál­tak Oroszor­szág ré­szé­vé, mintegy 100 000 zsi­dó la­kos­sal – itt két kor­mány­zó­sá­got lé­te­sí­tet­tek, a Po­lo­ckit és a Mo­gil­jo­vit. A má­so­dik felosz­tás, 1793 után sze­rez­ték meg az oro­szok Fe­hé­r­­o­ro­szor­szág to­váb­bi ré­szeit, itt ala­kí­tot­ták ki a Minsz­ki kor­mány­zó­sá­got, és ek­kor ju­tot­t a jobb par­ti Uk­raj­na is a bir­to­kuk­ba, ahol az Iz­jasz­la­vi és a Brac­la­vi gu­ber­ni­u­mo­kat hoz­ták lét­re. A har­ma­dik felosz­tás után, 1975-ben vált Oroszor­szág ré­szé­vé Lit­vá­nia, amely­nek te­rü­le­tén újabb két kor­mány­zó­sá­got szer­vez­tek – ezen te­rü­le­tek meg­szer­zé­se ré­vén to­váb­bi 600 000 zsi­dó ke­rült a bi­ro­da­lom­ba.

Ab­ban a cá­ri monarchiában, amely­nek hí­vő pra­vo­szláv la­ko­sai egy­sze­rűen csak „Krisz­tus-gyil­ko­sok­nak” ti­tu­lál­ták a zsi­dó­kat, és mint lát­tuk, nem tűr­ték meg a je­len­lé­tü­ket, most az­zal kel­lett szá­mol­ni, hogy az egy­ko­ri lengyel és lit­ván te­rü­le­tek­ről kb. 700 000 zsi­dó ke­rült az Orosz Birodalom te­rü­le­té­re, ezért igye­kez­tek a la­kos­ság több­­sé­gé­től el­kü­lö­ní­te­ni őket. Nagy Ka­ta­lin 1794-es ren­de­le­te sze­rint csak a Je­ka­tye­ri­nosz­la­vi hely­tar­tó­ság­ban, a Krím­ben, a Ki­je­vi, a Cser­nyi­go­vi és a Pol­ta­vai kor­mány­zó­sá­gok­ban