rubicon

Mohács felé félúton…

Elhibázott döntések, elvesztett háború
13 perc olvasás

1526-ban zajlott le Mohácsnál a török háborúk egyik legfontosabb összecsapása. A csatát megelőző katonai döntések, a felvonulás üteme, a végvárak feltartóztató hatása olyan objektív tényezőket generáltak, amelyek meghatározták a csata lehetséges helyét, és jelezték a szemben álló seregek harcértékét. A csata eredményére azonban a szubjektív vezetői döntéseknek és a történések véletlen összejátszásának is jelentős hatása volt. 

Az, hogy egy csatában melyik fél arat győzelmet, stratégiai és taktikai tényezőktől függ. Ez utóbbi a hadvezér és a katonák csatatéren nyújtott teljesítményét foglalja magába. Sem a túlerő, sem a jobb fegyverzet nem jelent biztosítékot a győzelemre, hiszen ezek hatását a jól megválasztott taktika, a helyzetfelismerés és az időben meghozott döntések felülírhatják. A stratégiai döntések és lépések viszont sokkal mélyrehatóbb következményekkel járnak, az itt elkövetett mulasztások és hibák okozzák, hogy végül a csatában győztes fél is elveszítheti a háborút.

1526 márciusában kapott meg­bízható híreket II. Lajos király arról, hogy Szulejmán szultán abban az évben Magyarország ellen készül. A Szent György napjára (április 24.) meghirdetett országgyűlés úgy határozott, hogy az országos hadak gyülekezését július 2-ra

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.