Mit akart Kossuth?

Akinek módja volt mélyen betekinteni Kossuth lelki- és gondolatvilágába, az aligha kételkedik abban, hogy célmeghatározásait ugyanaz alakította, mint értékítéleteit: mennyire bizonyul hasznosnak egy-egy cselekedet vagy az egész életmű a kor uralkodó felfogásával egyezően haladónak tekintett fejlődésmenet követelményei szempontjából. Kossuth olyan családból érkezett a közéletbe, amelyik a 18–19. század fordulóján elég nehezen küzdötte át magát a nemesség, kiváltképp a nemesi értelmiség megpróbáltatásain. A kötelességeire ismerő fiatal Kossuth az erkölcsi alapra épülő használni törekvés követelményeinek élére a Tízparancsolatból is merített, a szülők tisztelete és a család szolgálata iránti elköteleződést állította. Korán támaszává vált idő előtt megrokkant édesapjának s az annak keresőképtelenné válása folytán nyomorral fenyegetett családnak, édesanyjának és húgainak.

Mindennek jellemformáló, embernevelő, sőt polgárosító hatása volt, hiszen a fiatalember megszokta, hogy rendszeres munkával biztosítsa családjának a létfeltételeket. Maga írta később – de még a reformkorban –, hogy indulása idején az érvényesülésnek „sajnos” még feltétele