A közelmúltban bejelentett, részben már folyamatban is lévő budai várbéli minisztériumi épületrekonstrukciók és intézményi visszaköltözések kapcsán ismételten fellángolt a vita arról, hogy mely állami szerveknek van helye Budán. Mielőtt elfogadnánk magától értetődőnek az 1945 utáni időszakban kialakított – napjainkig jellemző – helyzetet, érdemes a talán kevéssé ismert előtörténetükkel is megismerkedni. Buda fővárosi rangjának visszaszerzésében ugyanis tagadhatatlan jelentősége volt annak, hogy a 18–19. század folyamán befogadta a legfelsőbb állami szerveket és hivatalokat, melyekből aztán úgy szervezeti, mint épülethasználati szempontból a kiegyezés utáni ország központi közigazgatása ki tudta nőni magát.
Bár Budát 1686. szeptember 2-ával a Szent Liga erői 145 év után visszafoglalták az Oszmán Birodalom csapataitól, a középkori Magyar Királyság fővárosa egykori rangját csupán újabb másfél évszázad elteltével szerezte vissza. Sem az uralkodói rezidenciális célokat szolgáló palota, sem az országgyűlés, sem a legfőbb kormányszervek székhelyei nem kerültek vissza a Duna jobb partja fölött magasodó településre, egyrészt erre alkalmas épületek hiányában, másrészt – ami még fontosabb – az ekkorra kialakult status quo okán, amelynek értelmében a Bécshez közeli Pozsony számított az ország legfontosabb városának.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
