rubicon

Mi veszett oda a nagy háborúval és Trianonnal?

Magyarország gazdasága 1914-ben
23 perc olvasás

Magyarország gazdaságának dualizmus kori fejlődése kapcsán sokan látják „félig üresnek a poharat”, azaz elégtelennek a bő fél évszázad alatt elérteket. 

A számszerű eredmények – akár Németországgal, akár Ausztriával vagy Csehországgal összevetve is – szerénységre intenek. Kétségtelen, hogy a magyarországi iparfejlődés és városiasodás képtelen volt a mezőgazdaságból megélni nem tudó falusi tömegeket teljes egészében „felszívni”, de a megtett út így is tiszteletre méltó! Országunk több területen is a fejlődés élvonalába került. A legkorszerűbb technikát alkalmazta például a vasúti infrastruktúra és járműgyártás, a malom- vagy éppen a villamosipar terén. 

Magyarország gazdaságilag elmaradott országból fejlett infrastruktúrával rendelkező, a világpiaci vérkeringésbe bekapcsolódó ország lett.

Dinamikus növekedés A szombathelyi Mayer Gépgyár Vas- és Fémöntöde plakátja a századforduló éveiben. A gyár 1902-ben alakult rész­vénytársasággá. Az állam százezer koronás szubvencióval támogatta az új szellemű gyárat, amely ter­mékei közé felvette a legkorsze­rűbbnek számító benzin- és szívó­ gázmotorokat, benzinlokomobilokat is. Emellett mezőgazdasági gépek és eszközök, malom beren­dezések széles körét gyártották. 1913-ban bemutatták az első Magyarországon gyártott belső­ égésű motoros traktort. (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Ausztria–Magyarország súlyos belpolitikai válság felé haladt a 19. és a 20. század fordulóján. A Monarchia utolsó békeéveit nézve kijelenthető, hogy a birodalom gazdasága

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.