rubicon

Menekülés a fogságba

Vásárhelyi Miklós visszaemlékezése (1956. november 4–23.)
17 perc olvasás
A Nagy Imre-csoporthoz tartozó Vásárhelyi Miklóssal 1985–87 között készített interjút Hegedűs B. András és Kozák Gyula. Ebből most azokat a részleteket közöljük, amelyek a szovjet intervenció kezdetétől Nagy Imréék elrablásáig terjedő húsz nap eseményeit mutatják be úgy, ahogy az egykori résztvevő, Vásárhelyi Miklós látta, láthatta. A teljes interjú összterjedelme 804 oldal. Megtalálható az 1956-os Intézet Oral History Archívumában, 4. szám alatt.

Tudomásom szerint a november 4-ét megelőző héten a mi körünkhöz tartozóak közül hárman tárgyaltak a jugoszláv követséggel: Szántó Zoltán, Losonczy Géza és Erdős Péter. Erdős Péterről a mai napig se tudjuk pontosan, hogy mit végzett ott. Losonczy Gézáról úgy tudom – de ez majdnem biztos –, hogy egyetlen alkalommal volt csak bent, Szoldaticcsal találkozott és vele politikai eszmecserét folytatott. Ez alkalommal megállapodás, illetve a jövőre nézve bármifajta külön megegyezés a magyar és a jugoszláv kormány között vagy a Nagy Imre-csoport és jugoszláv kormány között nem történt. Szántóék bent aludtak a Parlamentben és amikor megjött a híre a szovjet intervenciónak, akkor Szántó közölte Nagy Imrével, hogy ő kötött egy megállapodást a jugoszlávokkal, amely kifejezetten Nagy Imrére és környezetére vonatkozik. Tehát nem a kormányra! Nem is az Intéző Bizottságra, hanem Nagy Imre személyére és azokra, akik hozzá a legközelebb állnak. Szántó Zoltán utólag – már a repülőgépen, útban Bukarest felé – mondta el nekem, hogy ő az odakerültek létszámát és összetételét a maga szemszögéből elhibázottnak tartotta. Valószínűleg szűkebb körre gondolt.

[…] Mi a forradalom alatt mindvégig bizonyos derűlátással, bizakodással és a kibontakozás reményében tettük a dolgunkat. Másképp nem is

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.