Megalakul Teleki Pál kormánya

Gróf Teleki Pál 1879-ben született Budapesten, apja, gróf Teleki Géza politikus és író a dualizmus időszakában Tisza Kálmán kormányában volt rövid ideig belügyminiszter. Az egyik legnevesebb erdélyi arisztokrata családból származó Teleki, a budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit követően jogi, társadalomtudományi, földrajzi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. 1903-ban az államtudományok doktorává avatták, majd nemzetközileg is jegyzett földrajztudósként futott be komoly tudományos karriert. 1910-ben a Magyar Földrajzi Intézet vezetője lett. Az első világháború végén, 1918 őszén Teleki Pál az elsők között ismerte fel a párizsi békeszerződésre való felkészülés fontosságát, a vörös térkép ennek a felismerésnek a következménye. A Kárpát-medence etnikumainak létszámarányos elhelyezkedését bemutató térkép a magyarságot a legfeltűnőbb vörös színnel ábrázolta, hogy felhívja a győztesek figyelmét a magyarság etnikai elhelyezkedésére. Teleki a vörös térkép révén bekerült a magyar békedelegációba, a küldöttség 1920. január 6-án érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével. 1920. április közepéig a békedelegáció főmegbízottja, ezt követően a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere. Ennek a kormánynak jutott a hálátlan szerep, hogy aláírja a trianoni békeszerződést. A hazai közvélemény szemében magyar kormány nem maradhatott a helyén egy ilyen diplomáciai aktus után, így Horthy Miklós kormányzó július 19-én Teleki Pált bízta meg kormányalakítással.

Az erdélyi származású politikus július 22-én ismertette programját a parlamentben. Expozéjában utalt az aktuális  lengyel–orosz konfliktusra, amelynek kapcsán a nagyhatalmak sürgős beavatkozását kérte, hogy a Vörös Hadsereg előretörését Lengyelországban feltartóztathassák. Teleki bizakodva tekintett a nyári francia–magyar titkos gazdasági tárgyalásokra, reményét a Millerand-féle kísérőlevélre alapozta. A levél ígéretet tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Trianonban megállapított határmódosítások megváltoztathatók. A francia miniszterelnök levele egyfelől reményt adott a közeli revízióra és megkönnyítette a szerződés aláírását, másfelől megkönnyítette az angol és francia parlamentekben is a szerződés ratifikálását. A magyar kormányt 1920 márciusától fél éven át foglalkoztatta a Franciaországgal való gazdasági és külpolitikai együttműködés gondolata. A tárgyalások során a francia fél nagyarányú tőkebefektetésekkel, valamint külpolitikai támogatással kecsegtette Magyarországot. Ami a belpolitikát illeti, Teleki a jogrend helyreállítását, a vagonlakó menekültek kérdésének rendezését, a gazdaságpolitika terén pedig fokozott takarékosságot hirdetett. Az új kormányfő a kinevezésekor számos kihívással találta szembe magát: a megszállt területekről a megmaradt Magyarországra menekültek helyzetének orvoslása, a közbiztonság megrendülése, a földkérdés megoldatlansága, valamint a jobboldali radikalizmus és az antiszemitizmus megerősödése egyaránt súlyos próbatételt jelentett.

A közbiztonság helyreállítása és az alkotmányos rend védelme érdekében több döntés is született. Teleki határozottan fellépett a fővárosi különítmények ellen, ezeket részint feloszlatta, részint az együttműködő katonákat beintegrálta a hadseregbe, így a szélsőjobboldal mozgástere korlátok közé szorult. A rendőrség erélyesen fellépett az utcai garázdaság és fegyveres bűncselekmények ellen. Továbbá a Nemzetgyűlés elfogadta Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvényt. Az ún. rendtörvény segítségével a Horthy-korszakban a magyar igazságszolgáltatás eredményesen tudott fellépni a szélsőséges politikai mozgalmakkal szemben, amelyek közül az 1920-as években a legnagyobb veszélyt a külföldről irányított kommunista ,,sejtek” jelentették. Az antikommunizmus a korszak meghatározó irányvonala lett. 

Az antiszemita közhangulatot a miniszterelnök a numerus claususszal igyekezett leszerelni. Az 1920. évi XXV. törvénycikk alapján a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak számarányuknak megfelelően vehettek részt a felsőoktatásban. Bizonyos értelmiségi pályákon a zsidóság nagyobb arányban volt jelen, mint a társadalom egészében, erre hivatkozva a törvény jelentősen korlátozta a zsidó hallgatók számát az egyetemeken,. A „népfaj” meghatározás alá tartozó izraelita vallású egyetemisták 1918 előtti 30-34%-os aránya az 1920-as évek első felében 8-11%-ra csökkent. A törvény különbséget tett az állampolgárok között politikai, vallási-származási és nemi alapon, csorbát ejtve a szabadelvű korban kodifikált állampolgári jogegyenlőségen.

A konszolidáció szempontjából kiemelt jelentőségű volt a parasztság földigényének kielégítése: a földkérdés Magyarország egyik legégetőbb problémája volt a kiegyezés óta. Hazánkban a keresők 57%-a a mezőgazdaságból élt, harmaduknak semmilyen földbirtoka nem volt. A Nagyatádi Szabó István miniszterről elnevezett törvény következtében 400 ezer paraszt jutott földhöz, családtagokkal együtt ez csaknem 2 milliós tömeget jelentett, azaz minden negyedik lakost érintett. A földreform ugyan kis méretű, 1-2 holdas parcellákat juttatott az igénylőknek, mégis e lépés jelentősen hozzájárult a vidéki Magyarország megnyugvásához. A földosztás arányaiban a lengyelországi földreform eredményeihez hasonlítható, viszont a csehszlovákiai agrárreformtól elmaradt. Persze északi szomszédunk a helyi magyar birtokosok földjeinek szétosztásával ért el magasabb arányt a földek kiosztása terén.

Teleki Pál első miniszterelnöksége mindössze kilenc hónapig tartott, a kormányfő lemondásában döntő szerepe volt a királykérdésnek. Az egységes kormánypártot 1921 februárjában szétszakította az államfői kérdés megítélése. A szabad királyválasztó kisgazdákat és a legitimista kereszténypártiakat nem lehetett tovább egy pártban tartani, koalíciós kormányzás vette kezdetét. A feszültséget tovább fokozta IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete. A király sikertelen akcióját követően Teleki Pál és Horthy Miklós kormányzó viszonya elmérgesedett, ezért a miniszterelnök 1921 áprilisában kénytelen volt lemondani.

Miként reagált Teleki Pál a románok 1916-os erdélyi betörésére? Hogyan fogadták a győztes nagyhatalmak Teleki Vörös térképét? És mi alapján kérték fel Telekit a Moszuli Bizottság tagjának?

Fedezze fel a válaszokat Kubassek János A Vörös térkép című tanulmányában!