rubicon

Magyar református lelkész Goli Otokon

Keck Zsigmond a jugoszláv büntetőlágerben
8 perc olvasás

Református lelkész volt és kommunistabarát újságíró lett. A magyar nemzeti kisebbség érdekében dolgozott és mégis „sztálinistának” minősült. A népi gondolat híveként ívelt fel pályája, és a Goli Otok foglyává vált. Hatalombirtokos vagy áldozat, mind a kettő vagy egyik sem? A lehetetlent kísértette meg, vagy az „ahogy lehet” gondolat mentén dolgozott? Keck Zsigmond pályája a kisebbségi sors döntési kényszerei és ellentmondásai miatt tragikus fordulatokon keresztül ívelt a lelkipásztorságtól a társutas értelmiségi szerepen és a kényszermunka-büntetőlágeren keresztül egészen a nyelvművelő-szerkesztő „népfrontos” pozíciójáig. 

A szomszédos országokban élő magyar kisebbség életében 1944–1945 komor fordulópontot jelentett. Lényegében a nemzeti közösségként való megmaradás látszott kockán forogni. Mintha mindenütt hasonló forgatókönyv szerint zajlottak volna az események, természetesen eltérő hangsúlyokkal. Először félig-meddig hivatalos magyarellenes kampányokra került sor a háború legutolsó periódusában, ezt követte az etnikai alapon táborokba zárás, végül a deportálás. Mindeközben valamennyi szóban forgó országban zajlott a kommunista diktatúra kiépítése, s ennek a folyamatnak a későbbi keretei között a magyarság már csupán egyike lett a represszió számos célcsoportjának. 

Jugoszláviában is hasonló események játszódtak le. Az 1944 őszétől kezdődő véres és horrorisztikus leszámolássorozat folytatásaként halálos hatékonysággal működő internálótáborokat hoztak létre a Vajdaság magyar és német lakosai számára. A kitelepítés azonban végül is nem került ténylegesen napirendre, és 1945 második felétől kezdve a magyarság is lassan helyet nyert az új, kommunista Jugoszláviában. Igaz, ez a helyzet a megfélemlítés, etnikai tisztogatás és

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.