rubicon

Luxemburgi Zsigmond. A király és császár

Székesfehérvártól az Örök Városig
7 perc olvasás

Lu­xem­bur­gi Zsig­mond 1387. már­cius 31-től 1437. de­cem­ber 9-ig ült Ma­gyaror­szág trón­ján. Fél év­szá­za­dos ki­rály­sá­gá­val Fe­renc Jó­zsef után a má­so­dik leg­hosszabb ideig ural­ko­dó ko­ro­nás fő­ként tart­hat­juk szá­mon, aki nem­zet­kö­zi po­li­ti­ká­já­val egy­re erő­tel­je­seb­ben kap­csol­ta be a Ma­gyar Ki­rály­sá­got Eu­ró­pa vér­ke­rin­gé­sé­be. En­nek el­le­né­re alak­ja még­sem nyer­te el mél­tó he­lyét a nem­ze­ti pan­teon­ban.

Zsig­mond 1368. feb­ruár 15-én szü­le­tett IV. Ká­roly né­met-ró­mai csá­szár és ne­gye­dik fe­le­sé­ge, Pomerániai Er­zsé­bet há­zas­sá­gá­ból. Mint min­den ural­ko­dó­nak, Ká­roly­nak is lét­fon­tos­sá­gú volt, hogy fiú trón­örö­kös ré­vén di­nasz­tiá­ja fenn­ma­rad­jon. A má­so­dik há­zas­sá­gá­ból 1350-ben vi­lág­ra jött Ven­cel még gyer­mek­kor­ban meg­halt, így egé­szen 1361. feb­ruár 26-ig kel­lett a kö­vet­ke­ző trón­örö­kös­re (a ké­sőb­bi cseh ki­rály­ra) vár­nia, akit szin­tén Csehor­szág vé­dő­szent­jé­ről ne­ve­zett el. A csá­szár nagy hang­súlyt fektetett gyer­me­kei ne­vel­te­té­sé­re, hi­szen sa­ját pél­dá­ján lát­hat­ta, hogy mek­ko­ra ki­hí­vá­sok­kal jár a sok­nem­ze­ti­sé­gű bi­ro­da­lom irá­nyí­tá­sa. Mi­után az 1356. évi Né­met Arany­bul­lá­ban meg­kö­ve­tel­te, hogy a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.