Luxemburgi Zsigmond

Abból, ami ebben az országban Zsigmond korában történt, sok minden megtalálható az iskolai tananyagban, nem is rosszul. Ami azonban Zsigmond személyében magában a legfontosabb, arról egyetlen szó sem esik. Először is arról, hogy a császár – mert már Magyarországon is így hívták az utolsó évtizedekben – a korabeli Európa legismertebb, legnépszerűbb, legnagyobb formátumú uralkodója volt. És mint magyar király volt ilyen. Nemcsak arról van azonban szó, hogy Magyarország volt a háttere Zsigmond császári tekintélyének. Amit a korabeli Európában véghezvitt, annak a későbbiek szempontjából van óriási jelentősége.

Ez a korszak a konstanzi zsinat kora. Ebben az időben már közel negyven éve szakadás osztotta meg a nyugati egyházat, ami abban nyilvánult meg, hogy három pápa volt egyszerre. Mindegyiknek voltak saját hívei és „saját” országai, amelyek csak neki engedelmeskedtek. A kereszténység tehát a legjobb úton volt afelé, hogy darabokra hulljon, miközben az egyházi vezetés tekintélye folyamatosan csökkent. Ha ez az állapot állandósul, annak következményei felmérhetetlenek lettek volna a kereszténység szempontjából.

A konstanzi egyetemes zsinatot, amely meghozta a megoldást, Zsigmond hívatta össze az egyik pápával, megfenyegetve, hogy különben egyik vetélytársához pártol. A zsinaton ő elnökölt négy éven keresztül, és