Becsült adatok szerint az 1944 januárja és a negyvenes évek vége között zajló megtorló perek kb. 80-95 ezer lengyel személyt érintettek. A letartóztatások, internálások, bebörtönzések, a tömeges elszállítások a magukat a meghódított lengyel területeken ténylegesen „házigazdának” érző szovjet hatalmi szervek határozatai alapján történtek. Sok-sok lengyel számára megkezdődött a megszállás második szakasza: a szovjet megszállásé. A megtorlás áldozatai hadifogolytáborokba, internálótáborokba vagy speciális büntetőtáborokba kerültek.
A második világháború alatt a Lengyel Földalatti Állam hadserege, a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) elszánt küzdelmet folytatott a német megszállókkal. A szövetségesek győzelmei egyre közelebb hozták a Harmadik Birodalom bukását, egyúttal Lengyelország felszabadulását a hitleri rabiga alól. A Vörös Hadsereg gyors ütemben tartott nyugat felé, ennek hatására 1943 novemberében kezdetét vette a Honi Hadsereg által előkészített, „Burza” (Vihar) fedőnevet viselő akció. A lengyel függetlenségi földalatti mozgalom fegyveres harcot kezdeményezett a németek hátában, s az egyes körzetek, városok önálló felszabadítását tűzte ki célul. A Honi Hadsereg vezető testületei és az addig konspirációban tevékenykedő polgári szervezetek képviselői a nyilvánosság elé lépésükkel azt kívánták hangsúlyozni, hogy ők az adott terület gazdái a közeledő Vörös Hadsereggel szemben.
A Honi Hadsereg likvidálásaAmikor 1944 második felében a Vörös Hadsereg egységei Vilno közelébe
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
