Kristóffy József moszkvai magyar követ

Kristóffy József 1890-ben születet, jogot végzett, 1911 és 1914 között a Pénzügyminisztériumban, illetve a Honvédelmi Minisztériumban fogalmazó gyakornok, majd segédfogalmazó volt. Az első világháború alatt végig hadiszolgálatban állt, 1916-tól huszárfőhadnagyként. 1919. január 18-tól miniszteri fogalmazó a Külügyminisztériumban 1919. július 2-i elbocsátásáig. 1919 októberétől 1937 áprilisáig központi szolgálatot teljesített a minisztériumban. Lassan haladt felfelé a ranglétrán (miniszteri segédtitkár, min. titkár, min. osztálytanácsos, 1938-ban min. tanácsos), miközben több osztályon dolgozott (számjel, hadifogoly, politikai, külföldön élő magyar állampolgárok gondozását ellátó osztály), elsajátította a külügyi szolgálat minden csínját-bínját és ismeretségbe került a fogalmazói kar sok tagjával. Különösen a tartalmi munka szempontjából legfontosabb politikai osztályon eltöltött több mint tíz év tette széles látókörű, tapasztalt szakemberré. Munkáját 1930-ban a III. osztályú Magyar Érdemkereszttel, 1939-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével honorálták.

1937 tavaszán az egyik legtekintélyesebb diplomata, Hory András varsói követ – aki 1934–1935-ben a külügyminiszter állandó helyettese volt – kezdeményezésére Kristóffy átkerült a diplomáciai karba. A varsói követség második embereként külszolgálati tapasztalatokat gyűjtött, gyakorlatot szerezve egy követség működésének irányításában. Erre az időszakra esett a magyar–lengyel együttműködés erősödése Kárpátalja visszaszerzése érdekében, a közös magyar–lengyel határ megteremtése, de a lengyel–német kapcsolatok megromlása, a német hódítástól való félelem légkörének tapasztalása is Lengyelországban. A németek háborús készülődései és főnökének, Horynak a németellenes beállítottsága őt szintén ebbe az irányba befolyásolta. A világháború kitörése után együttérzett a lengyelekkel. Látta Varsó barbár bombázását, átélte a kalandos menekülést a szovjet határig, ahonnan szeptember 9-én a követ utasítására indult haza Magyarországra jelentéstételre. 13-i megérkezésének napján éppen a németek szövetségese, az olasz követ előtt hangoztatta, hogy „a lengyelek hősi bátorsággal küzdenek, és gyűlöletük leírhatatlan a németek iránt. A nép szellemisége ma is rendkívüli, azzal az elszántsággal teli, hogy a végsőkig ellenállnak.” Egy hét múlva Kristóffyt, talán bizonyos mértékig váratlanul, az egyik legnehezebb diplomáciai posztra, a moszkvai követség élére jelölte a Külügyminisztérium.

A magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok 1941. június 23-i megszakítása után Budapesten cenzúra-, majd