rubicon

Kossuth és tábornokai

Katonai karriertörténetek, 1848–49
38 perc olvasás
No­ha Kos­suth 1848 előtt nem volt ka­to­na, 1848 őszé­től mégis ő lett az ön­vé­del­mi há­bo­rú el­ső szá­mú ve­ze­tő­je. Az Or­szá­gos Hon­vé­del­mi Bi­zott­mány el­nö­ke­ként az ő felada­ta volt az is, hogy a had­se­reg élé­re olyan ve­zé­re­ket ál­lít­son, akik szak­mai szem­pont­ból meg tud­ják áll­ni a he­lyü­ket, po­li­ti­kai­lag pe­dig meg­bíz­ha­tó­nak mi­nő­sül­nek. A két szem­pont össze­egyez­te­té­se nem min­dig si­ke­rült.

Bár a Bat­thyá­ny-kor­mány idő­sza­ká­ban ki­de­rült, hogy a Ma­gyaror­szá­gon ál­lo­má­so­zó cs. kir. had­se­reg fel­ső ve­ze­té­se nem túl nagy ro­kon­szenv­vel fi­gye­li a ma­gyar pol­gá­ri átala­ku­lást, s kü­lö­nö­sen a Habs­burg Bi­ro­dal­mon be­lü­li ön­ál­ló ma­gyar ál­lam meg­te­rem­té­sét. A mi­nisz­ter­el­nök­nek kö­szön­he­tően ugyan ideig-ó­ráig si­ke­rült biz­to­sí­ta­ni e több­nyi­re a császár szol­gá­la­tá­ban megőszült ve­zér­őr­na­gyok, al­tá­bor­na­gyok és tá­bor­szer­na­gyok legalább passzív en­ge­del­mes­sé­gét, de 1848 ok­tó­be­ré­ben egyes főhadparancsnokságok (az er­dé­lyi és a bán­sá­gi) ve­ze­tői, il­let­ve az alá­juk ren­delt ha­dosz­tály- és dan­dár­pa­rancs­no­kok egy­más után mond­ták fel az en­ge­del­mes­sé­get a ma­gyar kor­mány­zat­nak.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta