Kossuth politikai pályája leírható a kor jeles politikusaival való együttműködés és szembenállás történeteként is. Széchenyivel kezdettől feszült volt a viszonya, Wesselényivel, Batthyányval és Deákkal 1848 őszén váltak el útjaik. 1848–49-ben egyik legszorosabb munkatársa, 1849 után legelkeseredettebb ellensége az a Szemere Bertalan volt, akinek neve – éppen az emigrációs konfliktusok miatt – szinte kiesett a történeti köztudatból.
Kossuth és Szemere pályakezdése sokban hasonlított egymáséhoz. Mindketten ősi, elszegényedett köznemesi família tagjai voltak; mindketten jogot tanultak, mindketten vármegyéjükben – Kossuth Zemplénben, Szemere pedig Borsodban – kezdték meg pályafutásukat. Míg azonban Kossuth 1832-ben távozni kényszerült Zemplénből, Szemere 1848-ig egyre magasabbra emelkedett a megyei ranglétrán: 1847-ben alispánként választották a megye követévé.
Az eszmetársakAz 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen Kossuth távol
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta