rubicon

Kossuth alföldi toborzóútja

17 perc olvasás
„Atyám­fiai! Vé­reim! Pol­gár­tár­sak! Az örök­ké­va­ló is­ten­nek ne­vé­ben, ki az igaz­sá­got vé­di, és meg­bün­te­ti az áru­lást, fegy­ver­re szó­lí­tom fel a nem­ze­tet, sze­gény ma­gyar ha­zám­nak meg­vé­dé­sé­re!”

1848 egyik em­lé­ke­ze­tes pil­la­na­ta volt, ami­kor szep­tem­ber 24-én a reg­gel tíz­kor kez­dő­dött or­szág­gyű­lé­sen Kos­suth na­pi­rend előtt kért szót. Felin­dul­tan je­len­tet­te ki til­ta­ko­zá­sát az ár­mány és áru­lás kö­vet­kez­té­ben megin­dult hor­vát tá­ma­dás miatt, hogy „40-50 ezer po­tom em­ber be­jő az or­szág­ba, s úgy szól­ván kard­csa­pás nél­kül fog­lal­ja el e ha­zát”. Ezt nem tűr­he­ti, ezért – mint mon­dot­ta – fél óra múl­va mint a mi­nisz­ter­el­nök ál­tal ki­kül­dött biz­tos in­dul vas­úton, és Ceg­léd­től meg­kez­di fel­hív­ni a né­pet, hogy „tö­me­ges­től fegy­ver­be száll­jon”. Kos­suth hoz­zá­tet­te: ha nem vol­na is ki­küld­ve, „sa­ját ér­ze­tem s a ha­za ve­szé­lye” ad­ná a meg­bí­za­tást. Ki­kül­de­té­sé­ről Kos­suth szep­tem­ber 23-án es­te tár­gyal­ha­tott Bat­thyá­nyval, ami­kor az or­szág­gyű­lés hon­vé­del­mi bi­zott­má­nya a már kiala­kult rend sze­rint ta­lál­ko­zott a mi­nisz­ter­el­nök­kel. A kö­zel­múlt­ban is­mert­té vált meg­bí­zó­le­vél Kos­suth­nak or­szá­gos biz­to­si ha­tás­kört adott, mű­kö­dé­si te­rü­le­té­nek

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.