rubicon

Kollaboráció és nemzeti forradalom

15 perc olvasás

Kollaboráns bábállam volt-e Vichy, vagy Franciaország állami kontinuitását, az emberi életek és az anyagi javak megőrzését szolgálta létével? Esetleg még ennél is több, illetve más: a francia forradalomból kinőtt III. Köztársaság eszméinek tagadásaként aktív törekvés a politikai és társadalmi rendszer megváltoztatására? Visszatérési kísérlet a forradalom előtti monarchikus rendszerhez, vagy éppen hasonulás, idomulás a kor totalitárius fasiszta, náci típusú rendszereihez? Természetesen a történelmi valóság mindig összetettebb, mint az utókor vagy-vagy jellegű kérdésfelvetései, de ezek a markáns kérdésfelvetések mindig termékenyek a történészi vizsgálódás számára.

Franciaország a hitleri Németországgal 1940. június 22-én aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében két részre szakadt. Az ország északi fele és az Atlanti-óceán teljes partvidéke német megszállás alá került, míg a déli területeken Vichy székhellyel berendezkedhetett az „önálló” francia kormány, Pétain marsall vezetésével. A megszállt zónába került az ország területének mintegy 55%-a és lakosságának 62%-a. A két terület között belső határként funkcionáló demarkációs vonalat húztak. (Az ország valójában még ennél is több részre szakadt: Elzász-Lotaringiát a Német Birodalomhoz, egyes északkeleti megyéket pedig a belgiumi katonai parancsnoksághoz csatoltak). 1942 novemberében az észak-afrikai német partraszálláshoz kapcsolódva a déli országrész is német megszállás alá került, anélkül, hogy ez a vichyi kormányzat megszűnéséhez vezetett volna.

A fegyverszünet és „együttműködés”

Németország a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.