A történelmi sorsfordulók nem feltétlenül jelentenek egyben irodalmi fordulópontokat. A magyar irodalmi alkotások poétikai-műfajváltási, esztétikai-eszmetörténeti-normaváltozási folyamatában sokkal inkább tekinthető korszakhatárnak az 1820-1830–as évek fordulója, majd az 1845 körüli időszak, ezután pedig az 1870-es és az 1890-es évek közepe, mint akár az 1849-es, akár az 1867-es történelmi dátum. Bár találni olyan szempontot, amely alapján az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után előálló irodalmi helyzet, valamint az 1860-as évektől felgyorsuló urbanizációs fejlődést követő kiegyezési intézményesülési folyamatok új korszak kezdődátumaként értelmezhetőek, utóbbi valójában – amellett, hogy a dualizmus korának magyar irodalmi élete kevéssé ismert – semmiképp nem érthető meg az abszolutizmus idejének történései nélkül. Vajon milyen válaszok születnek, ha azt vizsgáljuk időről időre, ki a kapitány a magyar irodalom 19. századi bárkáján, aki képes meghatározni a fejlődésének, változásának irányát?
Szinte lehetetlen elgondolni ma azt a megrázkódtatást és zavarodottságot, amely a magyar irodalomban előállt a szabadságharc lezárulta után.
És folyton-folyvást ordított a’ vész,Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.A’ merre járt, irtóztató nyomábanSzétszaggatott népeknek átkaiSohajtanak fel csonthalmok közől;[…]Most tél van és csend és hó és halál.
konganak Vörösmarty Mihály szavai az Előszó című versében 1850–1851 telén. Míg a vers értelmezésében a kortársak
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
