rubicon

Kém, arisztokrata, őslénykutató. Nopcsa Ferenc

Magyar igény az albán trónra
9 perc olvasás
Egyeseknek megadatik, hogy egy megfelelő történelmi pillanatban és helyzetben maguk is történelmi személyiségekké váljanak és nagyban hozzájáruljanak az események alakításához. Ezen emberek történeti jelentősége a szerencse forgandóságától függ, mert ha valamilyen oknál fogva nem sikerül kihasználniuk az adandó alkalmat, akkor sorsuk jobb esetben az elfeledés, rosszabb esetben viszont a negatív emlékezet lehet. Az adott kor forrásai alapján a történésznek néha megadatik, hogy rekonstruálja életüket, és a kollektív emlékezet őrzőjeként ne engedje feledésbe merülni személyüket. A 20. századi magyar történelem egyik ilyen alakja Nopcsa Ferenc báró, aki akár Albánia első uralkodója lehetett volna.

A Hu­nya­di csa­lád cí­me­rét vi­selő bá­ró Nopcsa Fe­renc az erdé­lyi Hu­nyad me­gyé­ben, Sza­csa­lon szü­le­tett 1877-ben. Név­ro­ko­na és ke­reszt­ap­ja, Er­zsé­bet ki­rály­né fő­ud­var­mes­te­re se­gít­sé­gé­vel fel­vé­telt nyert a hí­res bé­csi The­re­si­a­num­ba, ahol együtt ta­nul­ha­tott a Mo­nar­chia elit­jé­vel. Éle­te egyik for­du­ló­pont­ja 1895-ben kö­vet­ke­zett be, ami­kor csa­lá­di bir­to­kán di­no­szau­rusz-ma­rad­vá­nyo­kat ta­lált, ami egy élet­re el­kö­te­lez­te a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok mel­lett. A si­ke­res érett­sé­gi után Bécs­ben geo­ló­giát és pa­leon­to­ló­giát ta­nult, s nem­zet­kö­zi hí­rű tu­dós lett; di­no­szau­rusz-ku­ta­tó­ként is­ko­lát terem­tett a pa­le­o­fi­zi­o­ló­gia megala­pí­tá­sá­val. 

A lel­kes kez­dő tu­dós – ko­ra szo­ká­sát kö­vet­ve – a szá­zad­for­du­ló

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.