rubicon

Kalotaszeg

A magyar népművészet felfedezése
41 perc olvasás

Kalotaszeg neve a magyar néprajzban és nemzeti kultúrában fogalom. A magyar paraszti kultúra talán leghíresebb vidékének népművészetét sajátos stiláris kifinomultság jellemzi. Gazdagon árnyalt kultúrájának minden ága – az épít­kezéstől a hímzésig, a viselettől a fafaragásig, a bútorfestéstől a népzenéig és néptáncig vagy a templomművészetig – a magyar és közép-európai paraszti műveltség egyik csúcsteljesítménye. A magyar népművészet „felfedezése” Kalotaszeg megismerésével, bemutatásával kezdődött, és a háziipar kibontakozása is kalotaszegi gyökerű. A vidék hírnevének, regionális öntudatának megalko­tásában – a belső tényezők mellett – a kívülről jövő érdeklődés meghatározó szerepet játszott és játszik ma is. A külső hatások és a hagyomány újraalkotása, belső mozgatórugóinak egymást stimuláló kölcsönhatása helyezi a „Kalotaszeg-jelenséget” a hagyomány és a modernitás dinamikus összjátékának fókuszába.

Kalotaszeg tájának és népéletének festőiségét, jellegzetes stílusát a Monarchia elittársadalma, a királyi udvar, a nemesi-értelmiségi körök és a művészvilág a 19. század utolsó évtizedeiben fedezte föl. Kalotaszeg először divatos kultúrzarándokhellyé, a magyar néprajzi kutatás tanműhelyévé, a szecessziós művészet ihletadó forrásává vált, majd az elit érdeklődés gerjesztette populáris népszerűsítés a vidék turisztikai felfedezését eredményezte. Az ekkor létrejött, piacra termelő háziipar hálózata mind a mai napig fontos forrása néhány község megélhetésének, és a külvilág felé nyitott, meglepően mobilis gazdasági magatartást fejlesztett ki, ami nem egy kalotaszegi közösség mentalitását a jelenben is meghatározza.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.