rubicon

Jászkun alakulatok a magyar szabadságharcban

14 perc olvasás

A jász és kun kerületek mindig is Magyarország hagyományos katonaállító törvényhatóságai közé tartoztak. Miután a Jászkun Hármas Kerület lakossága testületi nemesi jogokkal rendelkezett, kötelessége volt részt venni a nemesi felkelésben is. Az 1848. évi változásokat követően a kerületek lakossága a honvédelem ügyének is komoly szolgálatokat tett, s a területről kiállított 12. huszárezred a hazaszeretet ritka példáit mutatta.

A 32. sorgyalogezred

1848-ban a Habsburg Birodalom hadseregének gyalogságát a sorgyalog­ezredek, a határőr gyalogezredek és a vadászzászlóaljak alkották. Az 58 sorgyalogezredből 15-öt toboroztak és újoncoztak Magyarország és Erdély területéről. Közülük a 32. (Ferdinand d’Este) gyalogezred kiállítási körzetét – Pest, Pilis és Solt vármegye mellett – a jász és kun kerületek adták, ezért legénysége nagyobbrészt magyarokból állott.

Csornai ütközet 1849.június 13-án, ahol a Nádor-huszárok komolyan megleckéztették a cs. kir. dzsidásokat.

 

1848 elején az ezred három zászlóaljából az 1. és a 2. Észak-Itáliában állomásozott, a 3. (tartalék) zászlóalj itthon, Komáromban látott el helyőrségi szolgálatot. Az 1. és a 2. zászlóalj részt vett az olasz felkelők és a piemonti-szárd hadsereg elleni harcokban. A 3. zászlóaljat 1848 nyarán a Délvidékre irányították, ahol eleinte Futakon szolgált, majd szeptember folyamán bevonultatták „a Duna Gibraltárjának” nevezett péterváradi erődbe. 

1849 januárjától a cs. kir. csapatok elvágták az erődöt a külvilágtól, s két hónapon át a várőrség magára volt utalva. Március

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta