rubicon

Hűtlenség, felségsértés, felségárulás

18 perc olvasás

Kinek volt joga a felségsértés gyanújába keveredett magyar főurakat elítélni? Mely bíróságok kaptak szerepet ezekben a perekben? Habsburg ural­kodóinknak joguk volt-e a magyar törvényeket figyel­men kívül hagyva német-osztrák hivatalnokokból felállított „különös” bíró­ságokat létrehozni és ezekkel kimondatni a kegyetlen ítéleteket? Hogyan változott meg a felségsértés bűntettével vádolt elkövetők elleni eljárás a magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex megszületésével?

 

„A hűtlenség esetei: első a felségsértés, ha ugyanis valaki gonosz szándékkal kezet emelne fejedelmünk személyére; avagy fegyverrel vagy méreggel életére törne; avagy azt a falat vagy házat, melyen belül a fejedelem tartózkodik, erőszakosan megtámadná. A második eset, midőn valaki nyíltan föltámad a király és a korona közhatalma ellen.”

Orlai Petrich Soma: Zách Felicián A fogalmi háttér

Ha a felségsértés mint bűncselekmény lényegét meg akarjuk érteni, elemeznünk kell a törvényeinkben és Werbőczy István Hármaskönyvében rögzített tényállásokat. Enélkül szinte lehetetlen megérteni a magyar történelem azon eseményeit, amelyek az uralkodó ellen lázadó, összeesküvő magyar főurak elleni „nagy” pereket meghatározták. 

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.