Kinek volt joga a felségsértés gyanújába keveredett magyar főurakat elítélni? Mely bíróságok kaptak szerepet ezekben a perekben? Habsburg uralkodóinknak joguk volt-e a magyar törvényeket figyelmen kívül hagyva német-osztrák hivatalnokokból felállított „különös” bíróságokat létrehozni és ezekkel kimondatni a kegyetlen ítéleteket? Hogyan változott meg a felségsértés bűntettével vádolt elkövetők elleni eljárás a magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex megszületésével?
„A hűtlenség esetei: első a felségsértés, ha ugyanis valaki gonosz szándékkal kezet emelne fejedelmünk személyére; avagy fegyverrel vagy méreggel életére törne; avagy azt a falat vagy házat, melyen belül a fejedelem tartózkodik, erőszakosan megtámadná. A második eset, midőn valaki nyíltan föltámad a király és a korona közhatalma ellen.”
Orlai Petrich Soma: Zách Felicián A fogalmi háttérHa a felségsértés mint bűncselekmény lényegét meg akarjuk érteni, elemeznünk kell a törvényeinkben és Werbőczy István Hármaskönyvében rögzített tényállásokat. Enélkül szinte lehetetlen megérteni a magyar történelem azon eseményeit, amelyek az uralkodó ellen lázadó, összeesküvő magyar főurak elleni „nagy” pereket meghatározták.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
