Adolf Hitler életpályáján a művészet meghatározó szerepet játszott. Hogy festő volt – nem szobafestő, mint oly makacsul él a köztudatban! –, azt mindnyájan tudjuk, de hogy szenvedélyes műgyűjtő, múzeumtervező (ha csak a fantázia világában is), építészeti, urbanisztikai látomások, belsőépítészeti ötletek, vázlatok alkotója, talán kevéssé ismert. Sőt mindezek mellett még a művészeti élet diktátora is. Hogy letörje a klasszikus 19. századi német festészet csillagászati magasságokba szökő spekulációs árait, bizonyos alkotások esetében saját jóváhagyásához kötötte a művek eladását. De ugyanígy befolyásolta saját korábbi műveinek piaci forgalmazását is. Az egykori szegény festő nem sejthette, hogy kommerciális ízű kis akvarelljei majdan német magángyűjtemények óhajtott kincsei lesznek, később pedig rejtegetni való vagy éppen elpusztítandó „bizonyítékok”.
Adolf Hitler 1906 májusában érkezett Linzből Bécsbe, azzal az elhatározással, hogy festőművész lesz. Bár Linzben szomszédjuk, a postamester állást ajánlott az igyekvő fiúnak, tán épp „híresen szép kézírása” miatt, Hitlert mégis a művészi hivatás vonzotta. A figyelmeztetést, miszerint mindez költséges és anyagi támogatók nélkül nagyon nehéz pálya, Hitler azzal hárította el, hogy Makart és Rubens is
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
