Hit­ler kü­lön­vo­na­ta

1938. feb­ruár 4-én Hit­ler a Wehrmacht fő­pa­rancs­nok­sá­gá­nak át­vé­te­lé­vel sa­ját ke­zé­ben egye­sí­tet­te a leg­fel­ső po­li­ti­kai és ka­to­nai ve­ze­tést. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt fő­pa­rancs­no­ki teen­dőit ad hoc kiépí­tett, moz­gó és hely­hez kö­tött Führer-főhadiszállásokon lát­ta el, ame­lyek­hez re­zi­den­ciái is hoz­zá­tar­toz­tak. A lé­te­sít­mé­nyek ská­lá­ja a szű­kös Führer-különvonatoktól a bom­ba­biz­tos be­ton­komp­le­xu­mo­kig ter­jedt. Össze­sen több mint húsz kü­lön­bö­ző ki­vi­te­lű, ki­fe­je­zet­ten e cél­ra kiala­kí­tott lé­te­sít­mény épült, il­let­ve volt épü­lőben vagy a ter­ve­zés fá­zi­sá­ban. A legis­mer­tebb ezek kö­zül a Wolf­schanze a ke­let-­po­roszor­szá­gi Rastenburg mel­lett, a há­bo­rú alatt itt tar­tóz­ko­dott a leg­töb­bet. A lé­te­sít­mé­nyek új­don­ság­nak szá­mí­tot­tak a há­bo­rú tör­té­ne­té­ben, mi­vel az el­ső világ­há­bo­rú köz­pon­ti el­he­lyez­ke­dé­sű né­met fő­ha­di­szál­lá­sai­val (Koblenz, Lu­xem­burg, Charleville–Mézière, Pless, Bad Kreuznach, Spa, Kassel, Kolberg) el­len­tét­ben ki­sebb fel­tű­nést kel­tet­tek s köz­vet­le­nebb kap­cso­lat­ban áll­tak a front­ese­mé­nyek­kel. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú­ban azon­ban nem lebe­csü­len­dő mo­bi­li­tá­si előnyt biz­to­sí­tot­tak a kor­szak tech­ni­kai vív­má­nyai. Pél­da er­re a kü­lön­vo­nat Führer-főhadiszállásként va­ló hasz­ná­la­ta a len­gyelor­szá­gi és a bal­ká­ni had­já­rat­ban. Jól­le­het a mun­ka­fel­té­te­lek csak a leg­szük­sé­ge­sebb had­ve­ze­té­si igé­nyek­nek fe­lel­tek meg, ideig­le­ne­sen itt fu­tot­tak össze a né­met had­ve­ze­tés szá­lai, fő­leg ami­kor Hit­ler a front­ra uta­zott vagy el­hagy­ta Ber­lint és fő­ha­di­szál­lá­sait, hogy ober­salzbergi há­zá­ba menjen. A kü­lön­vo­nat ve­ze­té­si köz­pont­ként va­ló fel­hasz­ná­lá­sa azon­ban szű­kí­tet­te a ha­di ese­mé­nyek tel­jes át­te­kin­té­sé­nek le­he­tő­sé­gét és a had­mű­ve­le­ti ko­or­di­ná­ciós ké­pes­sé­get, ezért e megol­dás csak kor­lá­to­zott ideig tűnt cél­sze­rű­nek.