A középkori Magyar Királyság Mohácsnál elbukott, az ország három részre szakadt, az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom hűbérese lett, de a magyar politikai társadalom a Német-római Császárságot tekintette természetes szövetségesének és támaszának, az oszmán hódítókat pedig természetes ellenségének. A török hódoltság a magyarok tudatában Isten büntetése volt bűneikért, átmeneti történelmi szerencsétlenség; ennek megszüntetését, az ország felszabadítását Habsburg-királyaiktól várták. Szemben a 14–15. században a Balkánon az oszmán hódítás áldozatául esett államokkal, Magyarországon nem volt török párt. Erdélyben – tudomásul véve a realitásokat – volt, de az erdélyi fejedelmek, Bocskai, Bethlen, a két Rákóczi György, szinte szuverén partnerei voltak szultáni hűbéruruknak, európai, s nem oszmán politikát folytattak.
1683. Nem láttak a jövőbeAz 1660-as években ez a helyzet megváltozott. Erdély mozgástere II. Rákóczi György bukásával katasztrofálisan leszűkült, a vasvári
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
