A második világháború után kialakult szovjet–amerikai szembenállás egyik színtere Kelet-Európa és ezen belül Magyarország volt. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története ezért csak a nemzetközi erőviszonyok alakulásával összhangban értelmezhető helyesen. Bár hosszabb távon a kísérlet bukása ellenére is javította Magyarország pozícióját a szovjet táboron belül, a külső és belső szuverenitás visszanyerésére, vagyis a blokkból való kiválásra és demokratikus viszonyok teremtésére nem volt reális lehetőség.
Történhetett volna-e másként? Elbukott forradalmak és felkelések után ez a leggyakoribb, legfontosabb kérdés, amely a kortársakat és az utókort egyaránt foglalkoztatja. Szükségszerű volt-e a vereség, avagy a külső és belső körülmények szerencsésebb alakulása esetén lett
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.