Ferenc József és magyar alattvalói

Amikor Ferenc József 1830-ban megszületett, a trónon még Ferenc császár és király ült, az az uralkodó, aki átvezette a birodalmat a napóleoni háborúk korából a Szent Szövetség korszakába, s aki a maga módján nagy formátumú személyiség volt. Fiai azonban alkalmatlanok voltak az uralkodásra, így már akkor, 1830-ban valószínűnek látszott, hogy Ferenc József, aki a király második fiának, Ferenc Károlynak volt elsőszülött gyermeke, előbb-utóbb trónra lép. Éppen ezért igen tudatosan uralkodásra nevelték.

A 19. századi udvari nevelés a mi fogalmaink szerint inkább dresszúra volt, és a fiatal Ferenc József ehhez kiváló alanynak bizonyult. 8-10 éves korában zokszó nélkül tűrte, hogy napjai percről percre be legyenek osztva. Rengeteget kellett tanulnia, így például a francia és latin nyelven kívül magyarul, olaszul és csehül is – illett ismernie leendő alattvalói nyelvét. A mozgást, a tánc- és tornaórát, a vívást, úszást, lovaglást kifejezetten kedvelte, az elvont dolgokhoz, zenéhez és matematikához azonban nem volt érzéke. Kisgyermekkorától tanult katonai ismereteket, elsajátította mindazt, amit egy megbízható csapattisztnek tudnia kell.

Szorgalmas, pontos és rendszerető volt. Korán feltűnt, hogy milyen részletekbe menően alapos tud lenni,