rubicon

Fehérvár az Árpád-korban

13 perc olvasás

Szé­kes­fe­hér­vár Ár­pád-ko­ri tör­té­ne­tét egy­faj­ta ket­tős­ség jel­lem­zi. A te­le­pü­lés his­tó­riá­ja min­den nehéz­ség nél­kül be­leil­leszt­he­tő abba a mo­dell­be, amely a töb­bi, már a kor­szak­ban vá­ro­si jel­le­gű­vé fej­lődő hely­ség tör­té­ne­té­nek is ke­re­te­ket sza­bott, ugyanak­kor a he­lyi sa­já­tos­sá­go­kat Szé­kes­fe­hér­vár ese­té­ben még kü­lön­le­ge­seb­bé te­szi az a szo­ros kap­cso­lat, amely a te­le­pü­lést az Ár­pá­dok di­nasz­tiá­já­hoz fűzte.

A kez­de­tek

Szé­kes­fe­hér­vár ala­pí­tá­sá­ról a 14. szá­zad kö­ze­pén ké­szült, ko­ráb­bi ma­gyar kró­ni­kák szö­ve­geit fel­hasz­ná­ló és kiegé­szí­tő kró­ni­ka­kom­po­zí­ció – mely­nek egyik vál­to­za­ta a köz­is­mert Ké­pes Kró­ni­ka – a kö­vet­ke­ző­kép­pen szá­mol be: miu­tán a hon­fog­la­ló ma­gya­rok bir­tok­ba vet­ték a Kár­pát-me­den­cét, Ár­pád ve­zér „tá­bort ütött a Noé he­gyen, Fe­hér­vár mel­lett. Ez az el­ső hely, me­lyet Ár­pád ki­vá­lasz­tott ma­gá­nak Pan­nó­niá­ban, ezért Szent Ist­ván ki­rály, aki tő­le szár­ma­zott, ott a kö­zel­ben ala­pí­tot­ta meg Fe­hér­vár vá­ro­sát.” (Bol­lók Já­nos ford.) 

Fel­me­rül­het­ne ugyan a gya­nú, hogy a kró­ni­kás csu­pán a ké­sőb­bi

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.