rubicon

Egy elfeledett emlékmű

Bory Jenő alkotása a szarajevói merénylet színhelyén
4 perc olvasás

„Az em­lék­mű­vek sor­sa oly bi­zony­ta­lan, mint amily ké­tes ma­ga az em­be­ri sors. És mi mégis új­ra meg új­ra em­lé­ke­ket ál­lí­tunk.” Ez a Bo­ry Je­nő 1933-as fel­jegy­zé­sé­ből szár­ma­zó idé­zet vi­lá­gít rá a leg­tel­je­seb­ben a sza­ra­je­vói em­lék­mű sor­sá­ra. Mél­tán, hi­szen az al­ko­tó 1933-ra megér­te, hogy az el­ső vi­lág­há­bo­rút ki­vál­tó, hír­hedt me­rény­let szín­he­lyén meg­va­ló­sult em­lék­mű­vét a tör­téne­lem vi­ha­ra már meg­sem­misítet­te, a gran­dió­zus álom pedig a szé­kes­fe­hér­vá­ri sző­lő­hegyen kez­dett tes­tet öl­te­ni.

Bo­ry Je­nő (1879–1959) 35 éves mű­vész­ként, épí­té­szi és szob­rá­szi ta­nul­má­nyok­kal fel­vér­tez­ve él­te meg az el­ső vi­lág­há­bo­rú ki­tö­ré­sét. Az 1914. jú­nius 28-án Sza­ra­je­vó­ban a hí­res me­rény­let­tel kez­dő­dött tör­té­ne­tet a mes­ter utóbb „éle­te egyik legem­lé­ke­ze­te­sebb él­mé­nyé­nek” ne­vez­te.

A hely­szín

A me­rény­let hely­szí­ne Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na fő­vá­ro­sa. A tar­to­mányt az 1878. évi San Sta­fa­nó­-i bé­ke, il­let­ve a ber­li­ni kong­resszus ha­tá­ro­za­ta alap­ján az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia ok­ku­pál­hat­ta, majd 1908-ban an­nek­tál­ta,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.