„Az emlékművek sorsa oly bizonytalan, mint amily kétes maga az emberi sors. És mi mégis újra meg újra emlékeket állítunk.” Ez a Bory Jenő 1933-as feljegyzéséből származó idézet világít rá a legteljesebben a szarajevói emlékmű sorsára. Méltán, hiszen az alkotó 1933-ra megérte, hogy az első világháborút kiváltó, hírhedt merénylet színhelyén megvalósult emlékművét a történelem vihara már megsemmisítette, a grandiózus álom pedig a székesfehérvári szőlőhegyen kezdett testet ölteni.
Bory Jenő (1879–1959) 35 éves művészként, építészi és szobrászi tanulmányokkal felvértezve élte meg az első világháború kitörését. Az 1914. június 28-án Szarajevóban a híres merénylettel kezdődött történetet a mester utóbb „élete egyik legemlékezetesebb élményének” nevezte.
A helyszínA merénylet helyszíne Bosznia-Hercegovina fővárosa. A tartományt az 1878. évi San Stafanó-i béke, illetve a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák–Magyar Monarchia okkupálhatta, majd 1908-ban annektálta,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.