„Az emlékművek sorsa oly bizonytalan, mint amily kétes maga az emberi sors. És mi mégis újra meg újra emlékeket állítunk.” Ez a Bory Jenő 1933-as feljegyzéséből származó idézet világít rá a legteljesebben a szarajevói emlékmű sorsára. Méltán, hiszen az alkotó 1933-ra megérte, hogy az első világháborút kiváltó, hírhedt merénylet színhelyén megvalósult emlékművét a történelem vihara már megsemmisítette, a grandiózus álom pedig a székesfehérvári szőlőhegyen kezdett testet ölteni.
Bory Jenő (1879–1959) 35 éves művészként, építészi és szobrászi tanulmányokkal felvértezve élte meg az első világháború kitörését. Az 1914. június 28-án Szarajevóban a híres merénylettel kezdődött történetet a mester utóbb „élete egyik legemlékezetesebb élményének” nevezte.
A helyszínA merénylet helyszíne Bosznia-Hercegovina fővárosa. A tartományt az 1878. évi San Stafanó-i béke, illetve a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák–Magyar Monarchia okkupálhatta, majd 1908-ban annektálta,
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.