Dudás József a kádári diktatúrában az ellenforradalmiság egyik fő szimbólumává vált. Az ellene lefolytatott per megkezdése előtt már megszületett a döntés a halálbüntetésről, a per koncepciója pedig azokra a rémtörténetekre épült, amelyek már a forradalom alatt is a városi legendárium részét képezték. A Dudás ’56-os tevékenységéről szóló peranyagok olyan mértékben torzítják szerepét és személyiségét, hogy még az események körvonalait is nehéz kibogozni belőlük. Az ismerősök és barátok visszaemlékezéseiből ugyanakkor egy olyan, nem hétköznapi szenvedélyességgel és igazságérzettel megáldott ember képe rajzolódik ki, akire minden hevessége és extravaganciája ellenére tisztelettel gondoltak.
„Még félholtra verve is elegendő energia volt benne ahhoz, hogy elvezessen tíz forradalmat” – elevenítette fel Gábori György Dudással kapcsolatos recski emlékeit. A forradalomban játszott szerepe a mai napig vitákat kavar, de az talán vitán felül áll, hogy Dudás József a magyar forradalom egyik kulcsfigurája. Megítélésének pozitív vagy negatív olvasata éppen ezért a forradalom egészének megítélésére is kihatással van.
Dudás
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
