rubicon

Csudafy generális

2 perc olvasás

A szabadságharcban részt vevő tisztikar zöme öntudatos hittel vállalta a küzdelmet a nemzeti szabadságért és az emberi jogokért, a francia forradalom hatvan éve terjedő és erjedő elveiért. Hangoztatták is, hogy a magyar függetlenségért vívott harc szimbolikusan az európai nemzetek csatája a szabadságért. Ez az elhivatottság jellemezte a szabadságharc bukása után külföldre kényszerült, hadi tapasztalatokkal rendelkező tisztek egy részét, akik önkéntesekként jelentkeztek bárhol, ahol függetlenségért, szabadságért ropogtak a fegyverek. Jó néhányan közülük magas állást vívtak ki és tisztelt polgárai lettek új hazájuknak, miként a rendkívüli karriert befutott Csudafy Mihály tábornok.

A császárhű, tradicionális katonacsaládból származó Michael Wunder von Wunderburg hadnagyot 1848-ban a győri magyar gyalogosszázadhoz vezényelték. Részt vett a Jellasics elleni harcokban, s már főhadnagyi rangban szerzett századával kitüntetést, mikor a Cibakháza mellett fogságba esett parancsnokukat, gróf Leiningen-Westerburgot, a későbbi aradi vértanút merész rajtaütéssel kiszabadították. Kapitányként harcolt a tavaszi felszabadító offenzívában, s Buda visszafoglalásánál végrehajtott vakmerő tettéért – a Bécsi-kapunál katonái élén tört be a Várba – Görgei őrnaggyá, s egyben zászlóaljparancsnokká nevezte ki. A világosi fegyverletétel után Wunder őrnagy is fogolyként került az aradi várba.

A megtorlás nem késett: a császárra felesküdött tiszteket halálra ítélték vagy – kegyelemből – hosszú szabadságvesztéssel sújtották. A kegyelmet nyertek között volt Wunder őrnagy is, akit bitófa helyett 16 év várfogsággal büntettek. Degré Alajos író, a márciusi ifjak egyike, visszaemlékezéseiben szeretettel írt Wunderről, két esztendőn át

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.