rubicon

Corpus separatum

Fiume inkorporációja a Magyar Királyságba
14 perc olvasás

Mária Terézia 1779. április 23-án kibocsátott oklevelében csatolta Fiume városát és a hozzá tartozó területet a magyar Szent Koronához. Ám a horvát rendek nem tudtak belenyugodni a tengerparti település új helyzetébe. Jobban szerették volna, ha horvát vármegyéhez tartozott volna a Trieszthez képest akkor még jelen­téktelen kikötő, vagy legalábbis Horvátországhoz  – és nem Magyarországhoz – kapcsolva függött volna a magyar Szent Koronától. Több évtizedes politikai viták, küzdelmek után dőlt el végleg – miközben a város előbb a Napóleon által megalkotott Illíria, majd a frissen létrehozott Osztrák Császárság része lett ideiglenesen –, hogy Fiume külön testként – corpus separatumként – a Szent Koronához tartozik.

Engel János Keresztély magyarországi szerző a Magyar Királyság történetéről írott, 1797 és 1804 között kiadott német nyelvű szintézisében Horvátország, Dalmácia és Szlavónia históriájának tárgyalása kapcsán először tájékoztatta a magyarországi és külföldi közvéleményt a Fiume történetét döntően meghatározó eseményekről: „Egyike azon szép gyümölcsöknek, melyeket II. József sűrű utazásai termettek, az a gondolat volt, hogy a magyar terményeknek az Adriai-tenger felé utat kell nyitni, és ezzel a magyar ipart, közvetve pedig a királyi jövedelmeket és bevételeket is emelni. Sok ellenvetés és firkálás után Mária Terézia, fia, a császár tanácsára, Fiume városát átadta a Magyar Királyságnak, és úgy a fiumei, mint a trieszti kikötőt

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.