Mária Terézia 1779. április 23-án kibocsátott oklevelében csatolta Fiume városát és a hozzá tartozó területet a magyar Szent Koronához. Ám a horvát rendek nem tudtak belenyugodni a tengerparti település új helyzetébe. Jobban szerették volna, ha horvát vármegyéhez tartozott volna a Trieszthez képest akkor még jelentéktelen kikötő, vagy legalábbis Horvátországhoz – és nem Magyarországhoz – kapcsolva függött volna a magyar Szent Koronától. Több évtizedes politikai viták, küzdelmek után dőlt el végleg – miközben a város előbb a Napóleon által megalkotott Illíria, majd a frissen létrehozott Osztrák Császárság része lett ideiglenesen –, hogy Fiume külön testként – corpus separatumként – a Szent Koronához tartozik.
Engel János Keresztély magyarországi szerző a Magyar Királyság történetéről írott, 1797 és 1804 között kiadott német nyelvű szintézisében Horvátország, Dalmácia és Szlavónia históriájának tárgyalása kapcsán először tájékoztatta a magyarországi és külföldi közvéleményt a Fiume történetét döntően meghatározó eseményekről: „Egyike azon szép gyümölcsöknek, melyeket II. József sűrű utazásai termettek, az a gondolat volt, hogy a magyar terményeknek az Adriai-tenger felé utat kell nyitni, és ezzel a magyar ipart, közvetve pedig a királyi jövedelmeket és bevételeket is emelni. Sok ellenvetés és firkálás után Mária Terézia, fia, a császár tanácsára, Fiume városát átadta a Magyar Királyságnak, és úgy a fiumei, mint a trieszti kikötőt
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
